Európa a karbonszegény energia jövője felé halad. A 2020-ban az EU elérte első három, éghajlattal és energiával kapcsolatos célkitűzését, nevezetesen az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentését az 1990-es szintekhez képest, a felhasznált megújuló energia részesedésének 20%-ra növelését, és az energiahatékonyság 20%-os növelését.
A hatékony és eredményes éghajlatpolitikáknak köszönhetően Európának sikerült folyamatos kibocsátáscsökkentést elérnie.
2030-ra vonatkozó minimális célok:
- Az üvegházhatású gázok kibocsátásának nettó csökkentése 1990-hez képest; (55%)
- A megújuló források arányának növelése a bruttó végsőenergia-fogyasztásban; (32%)
- Az energiahatékonyság növelése (32,5%).
Azonban a 2030-ra és 2050-re vonatkozó célok eléréséhez az uniós tagállamoknak még célratörőbben kell fellépniük. Ezen kívül Európának folytatnia kell a villamos energia megújuló forrásaiba való beruházást, és hogy a megújuló források sokkal nagyobb hányadát kell, hogy kitegyék a fűtéshez, hűtéshez és szállításhoz használt energiának.
Talán a legsürgősebb feladat az energiafogyasztás gyorsabb csökkentése. Az EU 2030-ra vonatkozó energiahatékonysági céljának elérése sokkal gyorsabb csökkentést fog követelni, mint a 2005 és 2020 között elért csökkentések. A távfűtés és -hűtés bővítése, hőszivattyúk telepítése és az épületek szigetelésének javítása támogatná ezeket a célokat, de az összes gazdasági ágazatban szükség van erőfeszítésekre, az állampolgárok magáncélú energiahasználatának változtatásával együtt; ilyen például a termosztátok alacsonyabb hőfokra állítása télen, valamint kevesebb légkondicionálás nyáron.
Európa energiaszerkezete napjainkban
EU-ban rendelkezésre álló összes energia elsődlegesen öt különböző forrásból származik: kőolajtermékek, ideértve a nyersolajat (mintegy 35%); földgáz (24%); megújuló energia (17%); nukleáris energia (13%); és szilárd fosszilis tüzelőanyagok, mint például a szén (12%).
Az uniós tagállamokat tekintve, valamely ország energiaszerkezetét több tényező formálja, ideértve a hazai erőforrások rendelkezésre állását, például az erdőket és egyéb biomasszát, valamint a folyókat, vagy jó adottságokat a szél- vagy napenergiához.
Európa termelési és fogyasztási rendszereinek gyorsan a fenntarthatóság irányába kell mozdulniuk. Az energiarendszerben ez egyaránt jelenti az energiafogyasztás csökkentését és a megújuló forrásokból származó energia arányának növelését a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése céljából.
Továbbá a fokozottabb elmozdulás a körforgásos gazdaság irányába, azaz anyagfelhasználás csökkentése és optimalizálása támogatná Európa éghajlattal és energiával kapcsolatos célkitűzéseinek elérését. A termékek és anyagok hosszabb ideig tartó használata, illetve több újrafeldolgozott anyag használata jelentős előnyökkel járhatna a fenntarthatóság szempontjából.
E célok elérése csökkentené Európa üvegházhatásúgáz-kibocsátását, és megnyitná az utat a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez.
Melyek az üvegházhatású gázok kibocsátásának forrásai az Európai Unióban?
- Energiaellátás (27%)
- Országon belüli szállítás (22%)
- Ipar (22%)
- Lakossági kereskedelmi tevékenység (13%)
- Mezőgazdaság (12%)
- Nemzetközi szállítás (4%)
- Hulladék (3%)
- Nemzetközi légi közlekedés (2%)
- Egyéb felhasználás (3%)
- Földhasználat, földhasználat -változás és erdőgazdálkodás (-7%)
Forrás: European Environment Agency