Az elmúlt évben Szegeden mért hőmérsékletek rekordokat döntöttek, a belvárosban 15,2 °C-os átlaghőmérsékletet mértek, ami Róma, Marseille vagy Szaloniki szintjének felel meg. Ezzel szemben a külterületen mért 14,4 °C is aggasztóan magas, jelezve az éghajlatváltozás súlyosbodását.


Az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék jelentős szerepet vállal az éghajlatváltozás, különös tekintettel annak városi hatásainak vizsgálatában. Ezt a munkát számos hazai és kiterjedt nemzetközi együttműködés keretében végzik az SZTE kutatói, köztük az egység vezetője, Dr. Gál Tamás, aki több, fontos éghajlattal foglalkozó testület tagja.


Az Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék és a HungaroMet Zrt. együttműködésének köszönhetően 1998 óta Szegeden nemcsak a külterületen, hanem a belvárosban is zajlanak mérések. Az SZTE Egyetem utcai épületének tetején és udvarán zajló mérések alapján vizsgálható a klímaváltozás és a városklíma együttes hatása.


– A szegedi mérések alapján az elmúlt egy év (2023. július – 2024. június) középhőmérséklete a külterületen 14,4 °C volt, ami jelentősen meghaladja az 1981-2010-es időszak átlagát, a 11,5 °C-ot (2. ábra). A belvárosban a városi hatások miatt az éjszakák rendszerint melegebbek, a minimumhőmérsékletek pedig magasabbak, így ott az elmúlt év középhőmérséklete 15,2 °C volt. Ez utóbbi érték olyan városok átlaghőmérsékletének felel meg, mint Róma, Marseille vagy Szaloniki – mondta el Dr. Gál Tamás, az SZTE FFI oktatója.


A külterületen mért értékek is jelentősen emelkedtek, ami az éghajlatváltozás közvetlen hatását mutatja. A városi klímamódosító hatás tovább fokozza az éghajlatváltozás hatásait a városokban, ezt jól mutatja a Szeged belvárosában és külterületén mért adatok közötti jelentős különbség.


A belvárosban mért magasabb hőmérsékletek a városi hősziget-hatásnak köszönhetőek, ami a sűrű beépítés, a kevesebb zöldfelület és a fokozott aszfaltborítás miatt alakul ki. Ez a jelenség tovább súlyosbítja az éghajlatváltozás hatásait, forróbbá, szárazabbá és kevésbé élhetővé téve a városokat.


A Szegeden 1998 óta zajló hosszú távú mérések lehetővé teszik az éghajlatváltozás és a városi hatás részletes vizsgálatát, ami nélkülözhetetlen a jövőbeli változások előrejelzéséhez és a szükséges intézkedések megtételéhez.


Az Archenerg Klaszter komplex stratégiával küzd a klímaváltozás ellen. A klaszter tagjai, kutatók, civil szervezetek és vállalatok összefogásával többek között:



  • Megújuló energiaforrások elterjesztése: A napenergia, a szélenergia és a geotermikus energia használatának ösztönzése.

  • Energiahatékonyság növelése: Épületek energetikai korszerűsítése, hatékonyabb közlekedési rendszerek kiépítése.

  • Zöldfelületek bővítése: Parkok, erdők és zöldtetők kialakítása a városi hőmérséklet csökkentése érdekében.

  • Fenntartható közlekedés: Tömegközlekedés fejlesztése, kerékpározás és gyalogos közlekedés népszerűsítése.

  • Tudatosságnövelés: Tájékoztatási kampányok szervezése a klímaváltozás veszélyeiről és a lehetséges megoldásokról.


Az Archenerg Klaszter elkötelezett amellett, hogy Szeged zöldebb és fenntarthatóbb várossá váljon. A klaszter tagjai hisznek abban, hogy összefogással leküzdhetjük a klímaváltozás kihívásait, és élhetőbb jövőt teremthetünk a következő generációk számára.