Drámai visszaesés az osztrák lakásépítésekben – Okok, következmények és megoldási lehetőségek
Az osztrák lakásépítési piac az elmúlt években komoly válságba került: drámaian csökkent a lakásépítési engedélyek száma, és ezzel együtt az építőipar is jelentős nyomás alá került. Wolfgang Amann, az Ingatlan-, Építésügyi és Lakásügyi Intézet (IIBW) ügyvezetője részletesen elemezte a problémák forrását és a kilábaláshoz vezető lehetséges lépéseket egy nemrégiben adott interjújában.
Miért csökkentek ennyire a lakásépítési engedélyek?
A lakásépítési engedélyek számának zuhanása összetett okokra vezethető vissza, amelyeket Amann négy fő tényezőben foglalt össze:
-
Emelkedő kamatlábak
A magas hitelköltségek jelentősen korlátozták az új lakások iránti keresletet, különösen a fiatalok körében, akik első lakásuk építését vagy vásárlását tervezték. -
Szigorú pénzügyi szabályozások
Az osztrák pénzügyi szabályok – például a háztartások jövedelmük legfeljebb 40%-át fordíthatják adósságtörlesztésre – különösen a fiatal családokat érintették hátrányosan, mivel korlátozták hitelképességüket. -
Az építőipari árak növekedése
Az építési költségek 2020 és 2022 között 22%-kal emelkedtek, ami tovább csökkentette a lakosság és az ingatlanfejlesztők lehetőségeit. -
Elmaradó támogatások
A szociális lakásépítési támogatások csökkenése tovább súlyosbította a helyzetet, mivel a korábban stabilizáló szerepet betöltő állami támogatások hiánya visszavetette a piacot.
A válság hatásai
Az építőipar és a lakáspiac szereplői súlyos következményekkel szembesültek:
- Ingatlanfejlesztők: Sok cég fizetésképtelenné vált a kereslet csökkenése miatt.
- Kis- és középvállalkozások: Az építőipar kisebb szereplői, például asztalosok és egyéb szakipari vállalkozások is jelentős veszteségeket szenvedtek el.
- Ellátási lánc: Az építőanyag-gyártók és -szállítók is megérezték a visszaesést.
Az engedélyek száma 2023-ban mindössze 47.200 volt, ami 35%-kal alacsonyabb a tízéves átlagnál. Az egy főre jutó lakásépítési ráta 3,8-ra csökkent, szemben a 2022-es 5,6-tal vagy a 2010-es évek végén tapasztalt közel 8-cal.
Állami beavatkozás: elegendő-e?
Karl Nehammer osztrák kancellár az év elején egy 2 milliárd eurós lakásépítési és -felújítási programot indított, amelynek célja 2027-ig 20.000 új lakás megépítése és 5.000 ingatlan felújítása.
A program keretében több intézkedést is gyorsan bevezettek, például az első lakások telekkönyvi díjának elengedését és adókedvezményeket a felújítások ösztönzésére. Ugyanakkor a tartományok lassan reagáltak, és a források kihasználása nem érte el a kívánt szintet.
Hogyan lehetne kezelni a válságot?
Amann az alábbi javaslatokat fogalmazta meg a kormány számára:
- Dekarbonizáció ösztönzése: A lakásfelújításokat költségmegosztással kell támogatni.
- Fiatalok támogatása: Az otthonteremtési programokat a fiatalok számára kell elérhetőbbé tenni.
- Szabályozási reformok: Az építési szabályok korszerűsítése és az üres ingatlanok adóztatása élénkíthetné a piacot.
- Támogatási rendszerek kiszámíthatósága: Egy lakásfejlesztési bank stabilizálná a támogatási mechanizmusokat.
A jövő kihívásai és kilátásai
Ausztria célja, hogy a jelenlegi 48%-os lakástulajdonosi arányt 2030-ra 80%-ra növelje. Amann szerint ez a jelenlegi intézkedésekkel nem valósítható meg, és további reformok szükségesek, hogy a fiatal háztartások számára elérhetőbbé váljon a tulajdonszerzés.
Bár az állami beavatkozások elindultak, az ágazat szereplői továbbra is kihívásokkal küzdenek. A támogatások növelése és az építési szabályok reformja lassan stabilizálhatja a piacot, de a mélyreható változások nélkül nehezen várható gyors fellendülés.
A teljes interjú elérhető az Ígylakunk.hu weboldalon. A következő linken olvashatja: link.
