Az Európai Bizottság által 2030-ra kitűzött épületenergetikai- és klímacélok, valamint az európai zöld megállapodás részeként 2050-re kitűzött teljes dekarbonizáció eléréséhez elengedhetetlen az energiahatékonyság és az integrált megújuló energiaforrások szélesebb körű alkalmazása. A lakóépületek felújításának finanszírozása tekintetében kihívást jelent több más mellett az egyéb pénzpiaci eszközök bevonása. A LIFE Program társfinanszírozásával megvalósuló Renoinvest projekt egyik fő célitűzése a széles körű szakmai diskurzus elősegítése a kihívások leküzdése érdekében. A 2024. május 16-án a Magyar Bankszövetségnél megrendezett szakmai kerekasztal az első állomás volt, melyet a projekt lezárásáig még több hasonló esemény követ.
Dr. Terjék Anita, az ÉMI tudományos főmunkatársa az eseményen bemutatta az Európai Unió által kitűzött lakossági épületenergetikai- és klímacélokat, valamint az ezek eléréséhez szükséges intézkedéseket. A hazai lakásállomány jelenlegi helyzete szerint a lakások 80%-aa 2000-es évek előtt épült, és ezek mintegy háromnegyede korszerűtlen energiateljesítményű.
A 2024 áprilisában elfogadott új EPBD (Energy Performance of Buildings Directive- az épületek energiahatékonyságáról szóló 2024/1275/EU irányelv) irányelv kulcsfontosságú az energiatakarékosság felé vezető úton, tekintettel arra, hogy a dokumentum célja a felújítások arányának növelése, különösen a legrosszabb energiahatékonysággal rendelkező épületek esetében. Támogatja továbbá a jobb levegőminőséget, az épületek energiarendszereinek digitalizálását, valamint a fenntartható mobilitást szolgáló infrastruktúra kiépítését. Az irányelv hangsúlyozza az új épületekre vonatkozó elvárásokat, a meglévő épületállomány felújításának szükségességét, valamint pénzügyi ösztönzők és integrált finanszírozási források bevezetését a szakaszos mélyfelújításokhoz a célok elérése érdekében.
Dr. Matolcsy Károly, okleveles építészmérnök, az ÉMI tudományos főmunkatársa a lakásfelújítás gazdasági jelentőségét és a szakaszos felújítás lehetőségeit emelte ki előadásában. Rávilágított arra, hogy a felújítási folyamatot különböző szakaszokban kell elvégezni, melyek több intézkedést is magukban foglalhatnak. Az egyes folyamatok egy hosszú távú épületfelújítási terv részét képezik, melynek célja, hogy a beruházás során végzett tevékenységek megtérüljenek és önfinanszírozó jellegűek legyenek.
Dr. Matolcsy hangsúlyozta, hogy a szakaszos, lépcsőzetes felújítás hatékony megoldás mind társasházak, mind családi házak esetében. Konkrét példákon keresztül szemléltette ennek előnyeit, mint például a jobb tervezhetőséget és kiszámíthatóságot a tulajdonosok számára, valamint az alacsonyabb hitelezési kockázatot a bankok számára. Az épületállomány energetikai felújítása mind a tulajdonosok, mind az állam szempontjából kiemelt fontosságú. Hangsúlyozta az okos mérés fontosságát, amely lehetővé teszi a megtakarítás pontos mérését, valamint a digitalizációs rendszerek beépítését, amelyek további energiamegtakarítást eredményezhetnek.
Szarvas Gábor, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) elnöke, előadásában bemutatta a Retrofit Hub Európai Uniós projektet, melynek célja a társasházak energiahatékony felújítására vonatkozó koncepció kidolgozása, összehasonlítása és a felújításban érdekelt felek összefogása.
Kiemelte, hogy a felújításnak tervszerű és átgondolt döntésnek kell lennie, amely egyaránt figyelembe vesz anyagi és nem anyagi tényezőket, valamint műszaki és pénzügyi döntéseket is. Fontos a megfelelő sorrend kialakítása, a nyomon követés és a tervezés. A Retrofit Hub projekt eredményei és a társasházi felújításokat segítő Épületfelújítási kézikönyv érhető: https://retrofithub.eu/hu/
Az előadások kellő szakmai alapot biztosítottak a panelbeszélgetéshez és a szakmai workshophoz. A beszélgetést a Renoinvest projekt pénzügyi szakértője Rajné Adamecz Ildikó, az Archenerg Klaszter képviseletében vezette. A résztvevők Dulfalvy Ádám, temékfejlesztési szakterület vezető, K&H csoport; Hámori Réka, vezető közgazdász, Magyar Bankszövetség; Dr. Nagy Ernő, igazgató, Fundamenta-Lakáskassza Zrt.; Dr. Nagy Gyula, ügyvezető, MBH Jelzálogbank; Szarvas Gábor, elnök, Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete; Szilber Szilvia, társasházkezelő, közös képviselő, Szilber Kft. és Vass Lajos, fejlesztési igazgató, ÉMI Nonprofit Kft. voltak.
Élénk panelbeszélgetés zajlott a lakóépületek kihívásait, valamint az épületfelújítások különböző aspektusát (műszaki, pénzügyi és jogi) ismerő szakemberek között. A résztvevők rámutattak az épületállomány felújításának kulcsfontosságára, hangsúlyozva, hogy az energiahatékony lakások építése önmagában nem elegendő a bolygó megóvásához. Az átfogó terven alapuló felújítás elengedhetetlen, amelyhez szakmai konszenzusra van szükség, és amelynek mérhető és dokumentálható eredményei vannak.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy az érdekelt felek összefogása és egy jól átgondolt, átfogó, valamint hosszú távon kiszámítható program kialakítása elengedhetetlen az energiahatékony lakásfelújítás sikeréhez Magyarországon, mely egyaránt fókuszál a családi házakra és a társasházakra is. A műszaki tervezés és kivitelezés, a hiteles adatgyűjtés, valamint a pénzügyi támogatás és hitelek integrálása kulcsfontosságú a sikeres lakásfelújítási programok megvalósításához. Egy jól kialakított program révén csökkenhet az országos energiafogyasztás és emellett megélénkülhet a gazdaság, mely különösen fontos lenne most az építőipari szektor számára. Ezzel a háztartások jelentős energiamegtakarítást érhetnek el, emellett a bankoknál nőhet a hitelkihelyezés mértéke, így ez minden érintett félnek jelentős előnnyel jár. A "one stop shopok", azaz az egyablakos rendszerek kialakítása segíthet a tulajdonosoknak az energiahatékony döntések meghozatalában és a felújítási tervek kidolgozásában.
A szakmai eseményt egy workshop zárta, ahol valamennyi résztvevő megoszthatta tapasztalatait és javaslatait a szakaszos felújítás, finanszírozási lehetőségek, adatgyűjtés, valamint az energiamegtakarítás mérése kapcsán. A beszélgetésekből kitűnt, hogy nagy szükség van az energiahatékonyság ösztönzésére az épületfelújítások előmozdítása által, azonban ehhez sok területen, (pl, ismeretterjesztés, jogszabályi változások, pénzügyi ösztönzők kidolgozása, stb.) szükséges közös erőfeszítéseket tenni. A Renoinvest projekt a továbbiakban is biztosítani kívánja a szakmai diskurzus lehetőségét, mely eredményeként javaslatokat fog megfogalmazni az épületfelújítás finanszírozásának előmozdítása érdekében.
Az előadások a RENOINVEST honlapján elérhetőek.
